ELMŰ – sportnap

Az ELMŰ munkatársai még tavasszal megkeresték intézményünket, hogy meghívják klienseinket egy sportrendezvényre, melyet a saját – akár több ezer fő befogadására is alkalmas – sporttelepükön szerveztek meg.
A cég minden évben tart nagyszabású rendezvényt, idén pedig az volt a szervezők elképzelése, hogy munkatársaik szociális érzékenyítése érdekében felveszik a kapcsolatot több látássérült intézménnyel. A VÁI kliensein kívül meghívást kaptak még a Látássérültek Szabadidős Sportegyesületének tagjai, illetve a Vakok Iskolája és a Gyengénlátók Általános Iskolája diákjai. A nyári szünet miatt a program időpontja végül szeptember 14-re, egy szombati napra lett kitűzve, de az egyeztetések már júniusban megkezdődtek az intézmények között.
elmu1

Az ELMŰ munkatársainak elképzelése szerint a dolgozóiknak is meghirdetett program során kollegáik vállalták a látássérültek kísérését a nap folyamán, ezáltal mintegy érzékenyítést kapva. Ehhez a program napján kora reggel Kovács Tímea és Tillmann Zsolt tartott egy rövid tréninget, hogy a lelkes ELMŰ- dolgozók el tudják sajátítani az alapvető technikákat, melyek szükségesek egy látássérült ember egész napos kíséréséhez. Sajnos az időjárás nem volt a legmegfelelőbb egy szabadtéri programhoz, ennek ellenére senki nem mondta le emiatt a részvételt, így összesen 25 lakónk látogatott el a Duna partján található sporttelepre, a Népfürdő utcába. A program során többféle sportág kipróbálására volt mód. A legnépszerűbb egyértelműen a Duna-öbölben megtartott sárkányhajózás és a külön épületben játszható teke volt, melyekre az emberek zöme jelentkezett is.Ezek mellett ki lehetett próbálni az intézményünk által biztosított partybike-ot, a vakos ping-pongot, a vakfocit, csörgőlabdát, a kötélhúzást, valamint a „mezítlábas sétányt”, ahol csupasz lábbal kell egymás után lévő fakkokba lépni, melyek mindegyike más-más anyaggal van megtöltve.
Mezítlábas sétány

Érdekes volt nézni, hogy ki az, aki a talpa segítségével különbséget tud tenni homok és kávézacc vagy murva és kavics között, de voltak szivacsdarabkák és kukoricacsutkák is.
A partybike volt az egyetlen sportág a sárkányhajózáson kívül, amit nem lehetett betelepíteni az eső elől a fedett sportcsarnokba, de a szemerkélő eső ellenére is rendkívül sokan voltak kíváncsiak erre a furcsa, hétszemélyes biciklire, ami csak akkor indult be igazán a kialakított akadálypályán, ha mindenki egyszerre tekert. Szerencsére egy perc pihenője sem volt a bringának, hiszen a hét-hét fős csapatok szünet nélkül váltották egymást a nyergekben.

Partibájk

A teke egy kicsit távolabb volt a sportcsarnoktól, de itt is előfordult, hogy várni kellett a gurítás kipróbálására. Ugyanis ez a játék nem az a lengőteke, amit intézményünkben rendszeresen kipróbálhatnak klienseink, hanem egy hosszúkás pályán játszható, gurítós fajta, ahol kilenc felállított bábúból kell minél többet feldönteni egy golyó segítségével. Habár az ELMŰ sporttelepe a Duna partján helyezkedik el, a nyílt Dunán mégsem volt lehetőség a sárkányhajózás biztonságos kipróbálására, ezért turnusokban szállították a jelentkezőket egy külön busszal a Duna-öbölbe, ahol csendesebb a víz, így sokkal kisebb az esélye az esetleges borulásnak. Bár aki már ült sárkányhajóban, tudhatja, hogy egy borulást nem könnyű összehozni, hiszen maga a hajó egy átlagos kenutól szélesebb és sokkal hosszabb fajta, melybe ezeknek köszönhetően akár 20-22 ember is ülhet. A sárkányhajó elején egy sárkányfej, míg hátulján egy sárkányfarok van megformázva, a hajótest több mint 13 méter hosszú, melyben két sorban ülnek az evező emberek. A versenyeken is egy, a hajó elejében ülő dobos adja az evezés ritmusát, akinek kizárólag ez a feladata, lapát nincs is a kezében. A leghátul ülő kezében van lapát, viszont ő nem evezésre, hanem kormányzásra használja. A VÁI kliensei már a tavalyi sportnapunk keretében is kipróbálhatták ezt a sportágat, melyet igazi csapatmunka jellemez.

Sárkányhajózás

 A sportcsarnokban a jelenlévők kipróbálhatták még a vakos ping-pongot, melyben a látással vagy látásmaradvánnyal jelentkező játékosok kizárólag szemtakaróval vehettek részt. Ez igaz volt a vakfocira és a csörgőlabdára is, mely utóbbit a csarnokban gyorsan felállított kapuknak köszönhetően a szabályoknak megfelelően játszhatott bárki. Az ELMŰ dolgozói egész nap rengeteg segítséget adtak a programhoz.

vakfoci Vakpingpong

Mindenki kapott egy csomagot, melyben elemózsia és különféle ajándéktárgy volt, de emellett egész nap sütötték a palacsintákat a sportcsarnok emeleti részén, ahol intézményünk kapott egy sarkot is a belső foglalkoztatóban készült termékek árusításához, illetve egy „érzékenyítő asztalhoz”, ahol minden érdeklődő megismerkedhetett a Braille-írással, és próbára tehette érzékszerveit különféle érzékenyítő játékokkal. Tillmann Zsolt egész nap készségesen felelt az elhangzott kérdésekre, melyek a látássérültek életmódjával és mindennapjaival kapcsolatban hangzottak el. A sportnapon a nem túl szerencsés időjárás ellenére is minden résztvevő remekül érezte magát a színes programoknak és a nagyszerű vendéglátásnak köszönhetően.